Városimázs

Provokatív kampányt indítottak a chicagóiak annak érdekében, hogy megváltoztassák az emberek megrögzött viselkedését. Régi szokás a városban ugyanis – biztos, hogy csak ott? –, hogy, ha valaki megtisztítja a hótól a háza előtti parkolóhelyet az utcán, akkor székeket tesz oda megakadályozandó, hogy bárki odaparkoljon.

A kampányt indító http://www.chairfreechicago.org szervezet szerint az is régi chicagói szokás, hogy az emberek figyelnek egymásra, és nem sajátítják ki a közös területeket. Így aztán kinyomtatható, a székekre ragasztható szórólapokat tettek közzé, amelyek a frusztráció fokától függően javasolnak kiválasztani.

Míg a Minneapolis Mad kedves, a New York Mad keresetlen szavakkal kívánja elérni, hogy hagyjuk abba a közterületek elbirtoklását. Nem lenne persze community project, ha kihagynák a közösségi médiában is, lehet követni a Facebookon (és persze már elterjedtek az ellen flyerek is, pl. itt).

Illusztrációk: http://www.chairfreechicago.org

Idén Szombathelyé lett az év önkormányzati honlapja az „Az év honlapja” szavazáson. A versenyben való induláshoz nevezni kellett. Az önkormányzat kategóriában 11 nevezés érkezett és közülük futott be győztesnek Szombathely.

Az önkormányzati honlapoknak alapvetően két szempontnak is meg kell felelnie. Egyfelől információt és híreket kell tartalmaznia a város lakosainak az önkormányzat működéséről, tevékenyégéről, míg másfelől a várost potenciálisan felkereső turistáknak és befektetőnek is információval kell szolgálnia szállásokról, látnivalókról. A szombathelyi honlap mindkettőnek próbál megfelelni és talán ez okozza a nyitólap kissé széteső struktúráját. A honlap felépítése, a "füles" elrendezés és az oldalsó menüsáv könnyű navigációt tesz lehetővé, ugyanakkor például az Interaktív Szombathely doboz jobb oldalon, a reklámok, és a fejlesztési információk közötti elhelyezése teljességgel érthetetlen. A fogadó oldal emellett túl zsúfolt, nem biztos, hogy egy videóval kellene kezdeni, nem sok lényeges, aktuális tartalom fogad elsőre.

Mindenképpen pozitív, hogy az egyes menüpontok (étterem, szállás) gazdag és releváns tartalommal vannak feltöltve. Jó ötlet, hogy helyi közéleti személyiségek blogolnak, de nem frissülnek, van, ami már nem is működik jó ideje. Az aloldalak maguk rendkívül rosszul tagoltak, érthetetlen módon az egyébként gyakran frissülő hírek csak a nyitólap alján kaptak helyet. A videó bemutatkozás stílusa a 90-es éveket idézi, és bár informatív, kifejezetten unalmas.

Érthetetlen, hogy lett egy honlap az év honlapja, amikor idegen nyelvű verziója nem működik az oldalnak, pedig a turisztikai profil erősen jelen van az oldalon.

Dicséretes, hogy van az oldalon RSS feed, ugyanakkor az egyéb web 2-es funkciókkal nem rendelkezik az oldal.

Feltehetően a díjat az E-ügyintézés és az Önkormányzat munkájának teljes körű dokumentálása és bemutatása miatt kapta a honlap, mely ezen a területen - tartalom és kezelhetőség szempontjából - valóban nem hagy kívánni valót maga után. Ugyanakkor szerintünk ez nem elég egy első díjhoz, kíváncsiak lennénk a részletes indoklásra.

A kormány törölte az Új Magyarország Fejlesztési Tervből a több, mint ötmilliárdos hévízi beruházást - a projekt keretében új fürdő és terápiás centrum jött volna létre.

A sötét felhők már korábban is ott lebegtek a gyógyturizmusáról méltán híres város felett, ugyanis nyáron a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség sem támogatta az akkor még „csak” másfélmilliárdos projektet, s új tervvel készült a város, de hiába. Az elutasítás hivatkozási indoka az volt, hogy a fürdő üzemeltetője másfél év alatt nem teljesítette az előírt feltételeket.

Szintén baljóslatú előjel volt az, hogy októberben leváltották a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht. főigazgatóját, Hegedűs Lajost, holott megbízatása 2012-ig szólt volna. Az indokok között Papp Gábor, Hévíz polgármestere megemlítette, a kórház ellen folyó ügyészségi vizsgálatot, a fürdőhöz tartozó kemping bérbeadásának az ügyét, ami ugyan meghiúsult, de a többségi tulajdonos 16 hektár, stratégiailag fontos területet vont ki a kórház kezeléséből. A hévízi polgármester szólt az másfél milliárdos pályázatról is, amit hanyagság és a feladatok nem teljesítése miatt vont vissza a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

Ez a hír elég szomorú képet fest az ország talán leghíresebb gyógyvizéről nevezetes városáról. Kérdés, hogy a hatalmi-bizalmi harcok során kialakult igazgatóváltás, illetve egy ilyen hatalmas összegtől való elesés mennyire rombolja a város turisztikai presztízsét, és magának a városvezetésnek az imázsát a nyilvánosságban. Az új fürdő és terápiás centrum még vonzóbbá tette volna a várost nem csak a hazai, hanem a külföldről érkező, gyógyulni, kikapcsolódni vágyó látogatók szemében. Ez hatalmas érvágás a városnak, amit biztosan nem hever ki egykönnyen.

Az Egyesült Államok városmarketing erőfeszítései, bevalljuk, csak tudatos keresés útján kerülnek a látóterünkbe, de megéri időnként körbenézni, mert belefuthatunk egy-egy kiváló ötletbe.

Cincinnati eredményeiről sem értesültünk volna itthon, ha az Ohioi Gazdaságfejlesztési Társaság ne díjazta volna a város marketing és önkéntesség terén elért eredményeit. Cincinnati tanácsának Gazdaságfejlesztési Részlege (Economic Development Division) indította útjára a Choosecincy weboldalat, amely az egyik legjobban kezelhető, legvilágosabb „üzleti ajánlat” a maga műfajában. A városi honlap korábbi eldugott lapját felváltó befektető-toborzó website nemcsak minden fellelhető gazdasági és demográfiai adatot igyekszik elénk tárni a régióból, de példásan rendszerezi is azokat. Külön utakon bolyonghatnak a telephelyet keresők, a helyi vállalkozók, a polgárok és a beruházók. A futó projektektől az átlagos fizetéseken és a képzettségi adatokon át a beruházásokra vonatkozó adókedvezményekig mindent egy helyen kapunk, zseniális tréképekkel megtámogatva. A kereséseket mappákban, riportokba rendezhetjük, és akár publikálhatjuk is (naná, hogy a) social media accountunkkal.

A másik díjazott projekt két helyi vállalkozó Mike Wagner és John Price által indított közösségi CNDBU önkéntes projekt volt, amely az USA 24. legnagyobb lakóövezetének helyi vállalkozóit mozgósította az elmúlt 17 évben kb. 20 millió dollárt összehozva közösségi célokra. Cincinnati egyébként is aktívnak tűnik a helyi értékek pártolásában, a kisközösségek élénkítésében és a helyi vállalkozások, boltok támogatásában, elég csak az Urbancincy legfrissebb hírei között turkálni.

New York eddig ellenállt és nem engedte be a városba az olcsó árakkal operáló Walmart áruházat. A Nagy Alma diszkont árakra éhező polgárainak így New Jerseybe, White Plainsbe vagy Garfieldba kell utazniuk egy jó kis shoppingolásért. Az adatok szerint a távolság nem akadály, hiszen a New Yorkiak tavaly 165 millió dollárt költöttek el a diszkontláncnál. A Walmart azt szeretné, hogy a városvezetés felismerje milyen sokat veszít azzal, hogy elutasítja az áruház alapítás ötletét. Számításaik szerint több millió dollárt és munkahelyek százait. Meggyőző kampányukhoz még a sztártanácsadót, Bloomberg polgármester egykori kampányfőnökét, Bradley Tuskot is felkérték közreműködőnek.

A New Yorki szakszervezetek és szövetségeseik azonban továbbra sem kérnek a Walmartból, és a városvezetés egyelőre velük ért egyet. A szakszervezetek szerint a Walmart kizsákmányolja a munkavállalóit. Minimálbérért dolgoztatja őket, akiknek így esélyük sincs kitörni a szegénységből. Ez pedig destruktív modell, hiszen arra kényszeríti a többi piaci szereplőt, hogy a versenyképességük érdekében ők is hasonlóan bánjanak munkavállalóikkal.

A Walmart kampánya csak most kezdődött és nagy kérdés, hogy a szakszervezetek bírják-e majd a küzdelmet, hiszen a New Yorkiak többsége minden bizonnyal elsősorban a saját érdekeit nézi. A Walmart kezében ráadásul ott van aduászként, hogy Philadelphiában, Los Angelesben vagy Chicagóban már engedélyezték áruháznyitásukat.