Városimázs

Így is lehet kedvet csinálni egy városhoz, bár minden bizonnyal nem ez volt az eredeti célja a G4 TV kedden induló sorozatának. A videojátékokra szakosodott csatorna a Jumpcity-hez 8 profi parkour csapatot kért fel, hogy 8 hét alatt „túrják fel” Seattle közterületeit. A nálunk először talán a Yamakasiban látott extrém sport a városi tereket használja akrobatikus tréningezésre, ahogy ezt a promó videóban látjuk is.

Az egyébként is alternatív fellegvárként elkönyvelt Seattle imázsa nemcsak jó kis megerősítést kap ezzel, de minden bizonnyal izgalmas terekről kap majd mozgalmas képeket az érdeklődő amerikai közönség. Közben persze Facebook, promóció, a Checkin szolgáltatással megtámogatott parkour helyszínajánló, és a sportág népes rajongótáborának folyamatos figyelme is megteszi a jótékony hatását.

Meglepő újítással készül megújítani Győr városa, egyik rejtett ékességét, a Füles bástyát. A már csaknem egy évtizede kihasználatlan várfalmaradmány eddig is a győri Xantus János Állatkert kezelésében volt, de csak néhány koncertnek adott otthont. A tavaly novemberben kezdődött felújításnak köszönhetően azonban hamarosan nem zenészektől, hanem Dél-Amerika állatvilágától lesz hangos a Füles bástya.

A 150 milliós projektből többek között aktív-terráriumot, oktatótermet, patakmedret, játszóháazat terveznek megvalósítani, s egy egészen sajátos miliőben akarják bemutatni a XVI. században épült vár történetét. A régészeti feltárást követően kerül majd a sor a projekt kivitelezésére, s a tervek szerint idén késő ősszel lesz látogatható a nagyközönség számára a Füles bástya alatti kazamatarendszerben kialakított állatház.

Sajnos azonban, mint azt már több alkalommal is megállapítottuk, a magyar önkormányzatok még nem használják ki kellő mértékben a városmarketingben rejlő lehetőségeket, az internetes felületeket nem alkalmazzák pozícionálásra. Győr városának honlapján egyik részlegén sem esik szó a beruházásról, pedig már az anyagiak is rendelkezésre állnak. Ugyanígy a győri állatkert honlapja sem jeleníti meg a közelgő bővülést. Egyedül itt találhatunk friss információt a beruházásról, ami ugyan Győrrel kapcsolatos, ám ez mégsem a város hivatalos oldala, s ezért a turisták nehezebben találják meg ezt az információt.  Erőteljesebb előzetes kommunikációval eredményesebben fel lehetne építeni ezt a városimázs szempontjából fontos fejlesztést.

Legújabb posztunkban egy minden nagyvárost érintő problémával, a hajléktalansággal foglalkozunk. A Város Mindenkié Csoport (mely az egyetlen hajléktalanok által vezetett szervezet) felajánlotta segítségét Tarlós István főpolgármesternek. Egy egészen újszerű, ún. „élményprogram” keretében kívánja megismertetni Budapest első emberével a leghátrányosabb helyzetben élők életkörülményeit.

Fontosnak tartják a főpolgármester személyes részvételét, már csak azért is, mert szerintük egy olyan szociális problémát, mint a hajléktalanság, nem egy rendészeti szervnek (a Közterület-felügyeletnek) kellene kezelnie. Mint ismeretes, egy tavaly novemberben született döntés szerint fel kell számolni 2010. december 15-től „az aluljárók területén életvitelszerűen tartózkodók” jelenlétét. (ez ellen több szervezet is tiltakozott, többek között a már említett A Város Mindenkié csoport)

A főpolgármester írásban eddig nem reagált érdemben a felajánlásra, sőt, kétségbe vonta a szervezet legitimitását. Ám a csoport továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy személyesen tárgyalhassanak a problémáról Tarlós Istvánnal.

Tény, hogy egy város imázsát jelentősen rombolja az aluljárókban élő hajléktalanok látványa. Viszont kétséges, hogy a leghasznosabb módszer lenne a tavalyi „rapid-költöztetés”, vagy ehhez jelentősebb társadalmi egyeztetésekre lenne szükség.

Tarlós programja azonban világos. Ő rendet akar Budapesten, amelynek az egyik legegyszerűbb lépése a hajléktalanokkal szembeni keményebb fellépés. Ráadásul ez marketing szempontból is jó húzás, hiszen a hajléktalanokkal szemben rendkívül magas a társadalmi ellenszenv, azaz a főpolgármester nincs oka, hogy enyhítsen korábbi álláspontján.

Budapest nincs egyedül a kemény kéz politikájával. A legelesettebbel szembeni szociális érzékenység régóta nem kifizetődő a magyar politikában, így egyre több városvezetés tesz olyan lépéseket, amellyel a segélyből élőket vagy a hajléktalanokat regulázza meg. Ők ugyanis nem szoktak szavazni, ellenben a rendszerető, bűnbakkeresésre hajlamos polgárokkal.

A pest megyei Gyömrő városa új próbálkozásával a lakosságbarát önkormányzati lépések egyik iskolapéldáját nyújtja.

Az úttörő kezdeményezés lényege, hogy egy mindenki által (rövid regisztráció után) ingyenesen használható tudásportált fejlesztettek ki. Ez a honlap gyakorlatilag egy digitális iskolaként működik. Ami igazán különlegessé teszi az új szájtot, hogy nem csak a diákokra gondol. Voltaképp szinte e teljes lakossági spektrumot lefedi, ugyanis négy csoportot céloztak meg, s szerkesztettek hozzá speciálisan az ő igényeikre vonatkozó tartalmat.

Az iskolai portálon nemcsak a gyerekek, hanem a pedagógusok számára is hasznos, élvezetes tartalmakat raktak fel, automatikusan elérhető tananyaggal.

A felnőtt oktatási portálon főleg az e-learninggel ismerkedők, és a nyelvek iránt érdeklődők  találhatnak hasznos információkat.

Létrehoztak egy külön önkormányzati képzéssel foglalkozó anyagrészt,  mely kifejezetten az önkormányzati dolgozók munkáját hivatott megkönnyíteni, a továbbképzésben is segítve őket.

Végezetül a Lakossági portál, amely a már említett felnőttoktatási oldal szolgáltatásai mellett online segítséget nyújt a lakosoknak hivatali ügyeik intézésében (birtokvédelem, gyámügy, szociális ügyek, stb.)

A kísérleti jelleggel indított honlap egy a magyar önkormányzatok körében eddig szokatlan módon használja az Internet felületét a lakosság megszólítására. A kezdeményezés mindenesetre kitűnő ötlet, a honlap jól áttekinthető, a tartalmak pedig az ígéretek szerint folyamatosan bővülni fognak. Szeretnénk ezt a kiváló kezedeményezést példaként állítani minden város, község önkormányzata elé.

Január 28.-31. között rendezik meg a szokásos linzi idegenforgalmi vásárt a helyi vásárcsarnokban (Linz nem mellesleg 2009.ben Európa Kulturális Fővárosa volt). Erre a jeles alkalomra mind a szakma, mint az utazni szerető közönség is tömegesen áramlik a Duna-parti városba. Az osztrák település német testvérvárosából, Halleból is érkeznek kiállítók (Nicole Eichler és Marlies Gröger, a hallei városmarketing turisztikai munkatársai). Az alábbiakban egy német cikk segítségével számolunk be arról, hogyan lehet sikeresen pozícionálni magunkat külföldön.

Halle leghíresebb szülötte Georg Friedrich Händel, barokk zeneszerző. Nemrégiben közölt posztunkban szintén egy zeneszerző szülővárosáról számoltunk be. Ám míg Doborján nem használja ki kellőképp jeles szülöttjének hírnevét, Halle nagyon is tudatosan épít rá.

A vásáron kényelmes székek várják a látogatókat, ahol lapozgathatják a város nevezetességeit bemutató színes prospektusokat (a Händel-emlékmű, a „lipcsei torony”, kolostor). Informálódhatnak „Händelváros” látnivalóiról, szálláslehetőségekről. Mindezen információsanyagokat a városmarketing munkatársai egy reprezentációs ajándékcsomagban is odaadják a kíváncsi látogatóknak. Természetesen részletesen beszámolnak az utazási lehetőségekről, megközelítésekről is (mivel, mikor, mennyibe került, stb.)

A linzi kiállításon is főleg a nagy zeneszerzővel kapcsolatos programokat kínálnak az érdeklődőknek, ez a legvonzóbb „turistamágnes”. Idén június 2-12. között rendezik meg a Händel-fesztivált, amikor minden a nagy barokk zeneszerző körül forog. A 10 napos koncertsorozatra rengeteg látogatót várnak.

Ám Händel nemcsak ezen a vásáron, illetve a nyári koncerten játszik kiemelt szerepet Halle életében. A város honlapjának kultúrával foglalkozó oldalán rögtön az első blokk a nagy zeneszerző és szülővárosa kapcsolatát mutatja be (egy kis olvasnivaló, németül tudóknak)