Városimázs

Azt gondoljuk, hogy olyan nagyvárosnak, mint New York nem kell a reklám, a pozícionálása már rég bent van a fejekben, elég csak hátradőlni és várni a turistákat meg a vállalkozásokat. Hát nem.

New York folyamatosan változik, miközben állandó versenyben van nemcsak a turistákért, de azért is, hogy a (menő) vállalkozások oda települjenek, vagy a befektetői tőke itt igyekezzen megtalálni a támogatni kívánt induló kkv-kat (külföldiül startupokat), akikből a jövő tőzsdei cégei lehetnek. Ennek jegyében nemcsak a turisták megcélzására indult, a programok egész éves gazdagságára fókuszáló új kampánnyal – melyben az állam 1976 óta védjeggyé vált I Love NY logoját is lecserélik egy időre – találkozhatunk idén. Komoly lépések következnek a kommunikációs frontvonal mögött is.

Banksy vizsgálta felül a Milton Glaser által tervezett NY logot (Forrás:according2g.com)

Ilyen például az az ötelemű intézkedéscsomag, amely az egyre erősödő NY-i tech szektort igyekszik megtámogatni. Ennek jegyében a ConnectNYC azon kkv-knak nyújt pályázati rendszert (a Time Warner hathatós segítségével), amelyek gyenge szélessáv-lefedettségű irodákban, területeken működnek. A WiredNYC keretein belül a következő két évben 300 irodaépület nagysebességű kábellefedettségét ellenőrzik és értékelik, ettől az irodapiac átláthatóságát remélik, abban is bízva, hogy vonzóbbá teszik a várost székhelyalapításra. A NYC Broadband Connect Map közösségileg összeállított digitális térképpel igyekszik felmérni, hogy hogyan is áll a különféle digitális vívmányokhoz való hozzáféréssel a város, ezzel támogatva a szolgáltatókat a valódi fogyasztói igényel megértésében. A Broadband Express egyszerűsíti a szolgáltatói adminisztrációt, ettől 25.000 új bekötést várnak a következő két évben. Végül a CitizenConnect keretében az online már elérhető szolgáltatáspakkot vinnék át a mobil applikációk világába is a nagyobb használhatóság érdekében.

Ha a sorok között olvasunk, jól látjuk, hogy a Nagy Alma a Szilcium-völgy babérjaira tör, magát az új technológiai központként igyekszik pozícionálni. Ahogy a New Tech City című riport egyik megszólalója rámutat, 2006-ban a várost nem találtuk volna az innovációs központok térképén, ma egyértelműen a második (és az Avis reklámok óta tudjuk, hogy a második helyről indulni kész főnyeremény). Nemcsak amiatt, hogy az olyan tech-cégek, mint a Tumblr, a Kickstarter, a Foursquare, Zoc Doc, Etsy, de olyan újmédia cégek is itt leltek otthonra, mint a Gawker vagy Huffington Post. Némelynek ráadásul több száz, vagy akár 1-2.000 alkalmazottja van, így, míg a város munkaerő-piaci bővülése 3,6%-os, addig a szektoré 28% (kb. annyi, mint a visszaesés a különféle termelői ágazatokban). 2007-10 között a digitális médiában három év alatt 74%-kal bővült az álláshelyek száma Az már csak hab a tortán, hogy az elmúlt négy évben 32%-kal nőtt a régióban a kockázatitőke-társaságok által kihelyezett pénz mennyisége, amely meghaladja nemcsak az országos átlagot, de a Palo Alto-i
tech-hub léptékét is. Nem hiába vásárolt a Google és a Facebook is egy-egy főhadiszállást Manhattanben, ahol az elmúlt években megduplázódott a tech-cégek irodaterülete.

Ahogy a Silicon Alley (kb. Szilícium-fasor) a kérdéssel intenzíven foglalkozó Mashable is rámutat, a 40%-os ugrást elért startup finanszírozás mellett a sikerhez a város elkötelezettsége is kellett. A pénzügyi válság kirobbanása után New York-nak valami új, növekvő és nem utolsósorban szimpatikusnak tűnő dolog után kellett néznie, ha nem akart a bedőlt devizahitelesek százmilliói előtt továbbra is a világ kockázatitőke-fellegváraként tetszelegni. Az adókedvezmények, az átképzési programok (a programozók ezrei dolgoztak korábban a pénzügyben), az egyetemekkel kialakított együttműködés, a vállalkozói kultúra erősítése – ezek a lépések, amelyek akár a kisebb városoknak is bejöhetnek.

Egy-egy vasárnap este, amikor lenne az embernek kedve valamihez, kimozdulni, szórakozni, általában a lehetőségek szűkös korlátjába ütközik idehaza. Ilyenkor általában London, Barcelona, a bátrabbak fejébe New York hívogató éjjel-nappal pezsgő imázsa dereng fel. 

A BBC Travel nemrégiben közzétett cikkében az éjszakai életben elöljáró városokat vette górcső alá. Marion Roberts a londoni Westminster Egyetem város tervezési professzora egy tanulmányában a világ nagyvárosait vizsgálta, abból a szempontból, hogy melyik mennyire 24 órás– „Gyakorlatilag egyetlen város sincs amelyik egész évben 24 órán át üzemel.”- szögezte le a kutató. Viszont a gazdasági aktivitás és éjszaka is elérhető szolgáltatások figyelembevételével készített munkatársaival egy listát, mely a leginkább „non-stop” városok rangsorát tartalmazza. Ezek szerint Kairó bizonyult a leginkább az éjszakai baglyok fellegvárának. Kairó után Montevideo és Bejrút, majd a hat spanyol város: Malaga, Zaragoza, Madrid, Barcelona, Valencia és Sevilla következik. A top 10 utolsó helyén Buenos Aires található. A klasszikusan éjszaki életéről híres London-Párizs-New York tengely csak a 17., 18. és 32. helyen szerepel az elemzésben.

Egy város gazdaságának jót tesz, ha éjszakai életével munkahelyeket és kereskedelmi forgalmat generál, ám a kutató rámutat arra is, hogy ennek bizony súlyos ára van. Az éjjeli nyüzsgés sokszor együtt jár a zajterhelés és a forgalom növekedésével. Sokan azt is az éjszaki élet rovására írják, hogy egy-egy városrészben megnövekedik a bűnözés is. Bár az említett szerző és munkatársának, Chris Turnernek, egy 2005-ös munkájából (Conflicts of Liveability in the 24-hour City) az derült ki, hogy a londoni Soho városrészben, a hosszú nyitvatartási órák és éjszakai élet ellenére sem magasabb a bűnözés aránya, mint a csendesebb kerületekben, így nem egyértelmű a bűnözés és éjszakai élet összefüggése. Az viszont tény, hogy a 24-órás városokban a legmagasabb gazdasági tevékenység az alkoholfogyasztáshoz köthető. Mint a tanulmány szerzői mondják: „Ez nem éppen egy kívánatos 21. századi város-filozófia”.

A megoldás Marion Roberts szerint az, ha a városok központjában jó körülmények között és nyugodtan sokan laknak, mert így nem csak a szórakozni járók foglalják el ezeket a területeket, hanem igazi élet is kialakul. Az éjszakai tevékenységek gazdasági oldalait pedig, úgy kell kihasználni, hogy az emberek alapvető fiziológiai igényeit, nevezetesen a megfelelő pihenőidőt, biztosítani lehessen a lakók számára. Ez nem feltétlenül csendrendeletekkel elérni, hanem a munkaidő rugalmasabb kezelését. Las Vegasban például, az éjszakai dolgozók munkáját úgy szervezik meg, hogy munkaidejükben sok kis szünetet iktatnak be, mert a gyakori szünetek sokkal pihentetőbbek az éjszakai műszakban dolgozók számára, mintha egy nagy szünetet tartanának.

Sokat segíthet még az éjjeli életet is élő városok lakosságának, ha a városvezetés ösztönzi a rekreációs lehetőségeket, ez ráadásul a szolgáltatások bővülését és a gazdasági életet is serkenti egyszerre. A kihívás végső soron az, hogy minél többen dolgoznak éjszakai műszakban, annál nagyobb szűkség van az őket támogató szolgáltatások bővítésére. 

2012 Londonról szól. Pénteken a Chelsea megnyerte a Bajnokok Ligáját. A csapat ünneplésével tele volt a világsajtó. Ráadásul közeleg az olimpia, amikor két héten át az egész világ a brit fővárosra figyel majd.

Nem csoda, hogy az egyik legnagyobb divatcéget, a Guccit is megihlette London, és piacra dobott egy kollekciót, amellyel London, illetve a londoni olimpia előtt tiszteleg. A kollekciót a cég kreatív igazgatója Frida Giannini tervezte. A Londonra jellemző motívumok többek között sportcipőkön, táskákon, sőt napszemüvegeken is feltűnnek. A termékek között találunk nőknek, férfiaknak, sőt gyerekeknek készült darabokat is.

A vastag pénztárcájú London fanatikusok a termékeket a Gucci boltokon kívül az interneten is megvásárolhatják.

A közösségi média a települések számára is rengeteg lehetőséget nyújt a fontos kérdések megvitatásán, ötletek tesztelésén túl az imázsépítésig és a költséghatékony marketingig. Erről már sokszor szóltunk, de most nézzük mi a helyzet a gyakorlatban. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mely amerikai városok lakói használják a legintenzívebben a közösségi médiát, nem kell sokáig kutatnunk, mert a Men’s Health összeszedte nekünk.

Megnézték a Facebook és LinkedIn felhasználók fajlagos számát, a Twitter forgalom intenzitását, a Myspace-n, a Friendsteren, a Redditen, és a Diggen keresztül folyó kommunikációt. Végül a földrajzilag elhelyezhető chat és blogközösségi felhasználókat is belevonták a merítésbe. Bár a szerkesztőség a Facebook székhely Palo Altora fogadott volna, a befutó végül Washington lett. A sereghajtó El Paso, ahol a jó idő mellett talán nincs kedve a helyieknek az SNS szolgáltatásokat bújni. A teljes lista ITT.

And the winner is

Élmezőny
Helyezés/ Város/ Értékelés

1 Washington, DC     A+
2 Atlanta, GA     A+
3 Denver, CO     A+
4 Minneapolis, MN     A+
5 Seattle, WA     A+
6 San Francisco, CA     A
7 Orlando, FL     A
8 Austin, TX     A
9 Boston, MA     A
10 Salt Lake City, UT     A-

Sereghajtók
Helyezés/ Város/ Értékelés

91 Billings, MT    D-
92 Fort Wayne, IN    D-
93 Bridgeport, CT    D-
94 Detroit, MI    D-
95 Fresno, CA    F
96 Bakersfield, CA    F
97 Lubbock, TX    F
98 Stockton, CA    F
99 Laredo, TX    F
100 El Paso, TX    F

Már másfél hónapja Magyarország tölti be az Európai Unió tanácsa soros elnöki tisztjét, és Budapest mellett a fő konferenciahelyszín Gödöllő. Nézzük, a pest megyei város milyen mértékben használja ki a fél évig tartó kitüntetett nemzetközi figyelmet.

Az eddigi városi honlapokhoz képest kellemes meglepetésben volt részünk. A város honlapja rögtön a landing page-en meghatározza magát: „Gödöllő in Europe, Europe in Gödöllő". A honlap természetesen elérhető idegen nyelven is, s választhatunk a különböző felhasználói felületek közül (polgárok, turizmus, gazdaság, ügyintézés, hírek). A felület könnyen kezelhető, és akármikor válthatunk a profilok között. Szerencsére naprakész információk állnak rendelkezésre a honlapon, ezt sajnos nem tapasztalhatjuk minden városnál. Külön érdekesség a videógyűjtemény, mely a különböző tv-csatornák és internetes videómegosztó oldalak várossal kapcsolatos híradásait, kisfilmjeit teszi elérhetővé egy kattintással.

A város jelentős beruházásokat is megvalósított annak érdekében, hogy európai színvonalon fogadhassa a hazánkba érkező diplomákat. Külön érdekesség, hogy az egykori istállóból kiváló minőségű konferenciatermet létesítettek a gyönyörű Grassalkovich-kastélyban.

Összességében megállapítható, hogy város nem akarja elszalasztani ezt a kivételes lehetőséget, amit a féléves EU-elnökség nyújt számára. Így kifejezetten sajnálatos hír, hogy a május 27-ére tervezett nagyszabású EU-csúcs, a Keleti Partnerség csúcstalálkozója elhalasztódik, s erre már csak a lengyel soros elnökség idején kerül sor.