Azt gondoljuk, hogy olyan nagyvárosnak, mint New York nem kell a reklám, a pozícionálása már rég bent van a fejekben, elég csak hátradőlni és várni a turistákat meg a vállalkozásokat. Hát nem.

New York folyamatosan változik, miközben állandó versenyben van nemcsak a turistákért, de azért is, hogy a (menő) vállalkozások oda települjenek, vagy a befektetői tőke itt igyekezzen megtalálni a támogatni kívánt induló kkv-kat (külföldiül startupokat), akikből a jövő tőzsdei cégei lehetnek. Ennek jegyében nemcsak a turisták megcélzására indult, a programok egész éves gazdagságára fókuszáló új kampánnyal – melyben az állam 1976 óta védjeggyé vált I Love NY logoját is lecserélik egy időre – találkozhatunk idén. Komoly lépések következnek a kommunikációs frontvonal mögött is.


Banksy vizsgálta felül a Milton Glaser által tervezett NY logot (Forrás:according2g.com)

Ilyen például az az ötelemű intézkedéscsomag, amely az egyre erősödő NY-i tech szektort igyekszik megtámogatni. Ennek jegyében a ConnectNYC azon kkv-knak nyújt pályázati rendszert (a Time Warner hathatós segítségével), amelyek gyenge szélessáv-lefedettségű irodákban, területeken működnek. A WiredNYC keretein belül a következő két évben 300 irodaépület nagysebességű kábellefedettségét ellenőrzik és értékelik, ettől az irodapiac átláthatóságát remélik, abban is bízva, hogy vonzóbbá teszik a várost székhelyalapításra. A NYC Broadband Connect Map közösségileg összeállított digitális térképpel igyekszik felmérni, hogy hogyan is áll a különféle digitális vívmányokhoz való hozzáféréssel a város, ezzel támogatva a szolgáltatókat a valódi fogyasztói igényel megértésében. A Broadband Express egyszerűsíti a szolgáltatói adminisztrációt, ettől 25.000 új bekötést várnak a következő két évben. Végül a CitizenConnect keretében az online már elérhető szolgáltatáspakkot vinnék át a mobil applikációk világába is a nagyobb használhatóság érdekében.

Ha a sorok között olvasunk, jól látjuk, hogy a Nagy Alma a Szilcium-völgy babérjaira tör, magát az új technológiai központként igyekszik pozícionálni. Ahogy a New Tech City című riport egyik megszólalója rámutat, 2006-ban a várost nem találtuk volna az innovációs központok térképén, ma egyértelműen a második (és az Avis reklámok óta tudjuk, hogy a második helyről indulni kész főnyeremény). Nemcsak amiatt, hogy az olyan tech-cégek, mint a Tumblr, a Kickstarter, a Foursquare, Zoc Doc, Etsy, de olyan újmédia cégek is itt leltek otthonra, mint a Gawker vagy Huffington Post. Némelynek ráadásul több száz, vagy akár 1-2.000 alkalmazottja van, így, míg a város munkaerő-piaci bővülése 3,6%-os, addig a szektoré 28% (kb. annyi, mint a visszaesés a különféle termelői ágazatokban). 2007-10 között a digitális médiában három év alatt 74%-kal bővült az álláshelyek száma Az már csak hab a tortán, hogy az elmúlt négy évben 32%-kal nőtt a régióban a kockázatitőke-társaságok által kihelyezett pénz mennyisége, amely meghaladja nemcsak az országos átlagot, de a Palo Alto-i
tech-hub léptékét is. Nem hiába vásárolt a Google és a Facebook is egy-egy főhadiszállást Manhattanben, ahol az elmúlt években megduplázódott a tech-cégek irodaterülete.

Ahogy a Silicon Alley (kb. Szilícium-fasor) a kérdéssel intenzíven foglalkozó Mashable is rámutat, a 40%-os ugrást elért startup finanszírozás mellett a sikerhez a város elkötelezettsége is kellett. A pénzügyi válság kirobbanása után New York-nak valami új, növekvő és nem utolsósorban szimpatikusnak tűnő dolog után kellett néznie, ha nem akart a bedőlt devizahitelesek százmilliói előtt továbbra is a világ kockázatitőke-fellegváraként tetszelegni. Az adókedvezmények, az átképzési programok (a programozók ezrei dolgoztak korábban a pénzügyben), az egyetemekkel kialakított együttműködés, a vállalkozói kultúra erősítése – ezek a lépések, amelyek akár a kisebb városoknak is bejöhetnek.