Városimázs

Idén Szombathelyé lett az év önkormányzati honlapja az „Az év honlapja” szavazáson. A versenyben való induláshoz nevezni kellett. Az önkormányzat kategóriában 11 nevezés érkezett és közülük futott be győztesnek Szombathely.

Az önkormányzati honlapoknak alapvetően két szempontnak is meg kell felelnie. Egyfelől információt és híreket kell tartalmaznia a város lakosainak az önkormányzat működéséről, tevékenyégéről, míg másfelől a várost potenciálisan felkereső turistáknak és befektetőnek is információval kell szolgálnia szállásokról, látnivalókról. A szombathelyi honlap mindkettőnek próbál megfelelni és talán ez okozza a nyitólap kissé széteső struktúráját. A honlap felépítése, a "füles" elrendezés és az oldalsó menüsáv könnyű navigációt tesz lehetővé, ugyanakkor például az Interaktív Szombathely doboz jobb oldalon, a reklámok, és a fejlesztési információk közötti elhelyezése teljességgel érthetetlen. A fogadó oldal emellett túl zsúfolt, nem biztos, hogy egy videóval kellene kezdeni, nem sok lényeges, aktuális tartalom fogad elsőre.

Mindenképpen pozitív, hogy az egyes menüpontok (étterem, szállás) gazdag és releváns tartalommal vannak feltöltve. Jó ötlet, hogy helyi közéleti személyiségek blogolnak, de nem frissülnek, van, ami már nem is működik jó ideje. Az aloldalak maguk rendkívül rosszul tagoltak, érthetetlen módon az egyébként gyakran frissülő hírek csak a nyitólap alján kaptak helyet. A videó bemutatkozás stílusa a 90-es éveket idézi, és bár informatív, kifejezetten unalmas.

Érthetetlen, hogy lett egy honlap az év honlapja, amikor idegen nyelvű verziója nem működik az oldalnak, pedig a turisztikai profil erősen jelen van az oldalon.

Dicséretes, hogy van az oldalon RSS feed, ugyanakkor az egyéb web 2-es funkciókkal nem rendelkezik az oldal.

Feltehetően a díjat az E-ügyintézés és az Önkormányzat munkájának teljes körű dokumentálása és bemutatása miatt kapta a honlap, mely ezen a területen - tartalom és kezelhetőség szempontjából - valóban nem hagy kívánni valót maga után. Ugyanakkor szerintünk ez nem elég egy első díjhoz, kíváncsiak lennénk a részletes indoklásra.

A Eurocities Awards 2010 díjakat a hétvégén osztották ki, és idén is az volt a döntő, hogy a nevezett városok irányítói és testületei milyen eredménnyel voltak képesek fenntartani és fejleszteni városaik életszínvonalát.

Barcelona városa nyerte az Innováció kategória díját, a Do it in Barcelona kampányért, amivel vállalkozókat, kutatókat és posztgraduális hallgatókat céloztak meg. A kampány célja az volt, hogy ezeket a fiatal és egy közösség számára hasznos tevékenységet végző, proaktív embereket a városba csábítsák. A kampány részeként a városba költöző személyek és vállalkozások a várostól a továbbiakban speciális támogatásra is számíthatnak.

Eindhoven a Kooperációs díjat nyerte el, az Eindhoven Brainport - Creating the industries of the Future kampányért, melyben ismételten nem csak a marketing tevékenységet, hanem a hozzá kapcsolódó fejlesztéseket, kutatásokat is díjazták. A kampány célja a városvezetés, a piaci szereplők és társadalmi csoportok együttműködésének megvalósítása volt a város szűkebb régiójának gazdasági lehetőségeinek javításával.

Amszterdam egy társadalmi vitasorozat lebonyolításért kapta a Részvétel díjat, amely során a város irányításának és döntéshozatalának demokratikusabbá tétele volt a központi téma. A sorozat keretében kiállításokat, nyilvános vitákat és előadásokat is szerveztek, ahol több ezer városlakó osztathatta meg véleményét a kérdésben közösségének tagjaival.

A nyilvánosságban a városok is többé-kevésbé jól meghatározott imázzsal jelennek meg. Ahogy egy brandnek, úgy egy településnek is megvan a maga karaktere, azonban míg egy márka népszerűségére a termék eladásai alapján lehet következtetni, addig egy város sikerességét csak lényegesen összetettebb módszerekkel lehet megítélni. A mércét jelentő fogyasztók lehetnek a helyiek, akik a választásokon döntenek arról, hogy a város vezetése jól végezte-e a munkáját.

A városvezetéssel való elégedettség legjobb fokmérője az önkormányzati választás. Kíváncsiságból megnéztük, hogy hogyan szerepeltek vasárnap a városimázs toplista élmezőnyének és sereghajtóinak polgármesterei a választáson. Az eredmények magukért beszélnek. A három kategória (megyei jogú város, nagyváros, kisváros) élmezőnyébe tartozó 15 polgármesterből 14-et újraválasztottak. Egyedül Miskolc polgármesterének, Káli Sándornak nem sikerült az újrázás. Ez 93 százalékos arány.

A sereghajtó 15 település esetében azonban csak 9 polgármestert választottak újra. Ez 60 százalékos arány. A hat korábbi polgármester vagy vereséget szenvedett vagy el sem indult a megmérettetésen.

Természetesen nem állítjuk azt, hogy a sikeres szereplés egyértelműen a városimázsnak köszönhető, ugyanakkor meggyőződésünk, hogy van összefüggés a városról kialakított kép és polgárainak elégedettsége között. A stratégiai tervezés, a tudatos kommunikáció ugyanis nem csak kifele „szól”, hanem a helyiek jó közérzetének is záloga. Mindenki sikeres, fejlődő, pezsgő városban szeretné élni és ehhez nem elég, ha a városvezetés sok mindent elkövet ennek érdekében, hanem azt a nyilvánosságban el is kell adni.

Az önkormányzati választások után számos régi-új polgármester nyilatkozott a nyilvánosságban, hogy milyen várost szeretne. A nyilatkozatokat olvasva hallgatva úgy érezte az ember, hogy a településvezetőknek konkrét elképzeléseik vannak arról, hogy milyen irányba fejlődjön városuk. A városimázs kutatásunk azonban arra mutatott rá, hogy a városimázs építés még igencsak gyerekcipőben jár Magyarországon. Bízunk abban, hogy politikai oldaltól függetlenül ez a négy év előrelépést fog hozni a tudatos tervezésben és a városok átgondolt stratégián alapulva építik imázsukat a nyilvánosságban.

Az alábbiakban néhány városimázs szempontból érdekes polgármesteri nyilatkozatot idéznénk és elemeznénk:

Az Image Factory és az Observer Budapest Médiafigyelő immár harmadik alkalommal elkészült kutatásában ismét a legjobban kommunikáló hazai városokat kereste. A három kategóriában kihirdetett eredmény szerint a megyei jogú városok között a tavalyihoz hasonlóan Debrecen, a nagyvárosok között Gödöllő, a kisvárosok körében pedig már harmadik alkalommal Balatonfüred imázsa a legvonzóbb a 2009-es médiamegjelenések alapján.

A megyei jogú városok rangsorának dobogóján megismétlődött a tavalyi végeredmény. Debrecen ismét győzni tudott, Szeged második lett, míg Miskolc harmadik helyezést ért el.Debrecen 2009-ben is komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az ország második legnagyobb városa lévén a vidéki Magyarország fővárosaként jelenjen meg a nyilvánosságban. A város friss, világszínvonalú kulturális intézményrendszerének és sikeres sportéletének köszönhetően még jobban elhúzott riválisaitól. Szegedről a vizsgált időszakban ezres nagyságrendben jelentek meg hírek, melyek legnagyobb hányada pozitív színben tünteti fel a nagyvárost. A város elsősorban a színes kulturális rendezvényekkel, koncertekkel, valamint látványos válságkezelő lépéseivel biztosította be magának újra a második helyet. Miskolc a kategóriája átlagának kétszeresét produkálta a hírmennyiség tekintetében: bár a negatív hírek számát tekintve a harmadik helyen áll (Pécs és Veszprém mögött), emellett a pozitív hírek aránya is itt a legnagyobb. A város kommunikációjában egyértelműen kirajzolódik a két domináns irányvonal: a turistacsalogató kulturális programokra helyezett hangsúly és a közbiztonság javításáért tett erőfeszítések.